A Ninjutsu felépítése
A Ninjutsu nem küzdősport, nincsenek szabályok. A sikerekért senki nem ad nekünk érmeket, jutalmat.
Mint minden művészetben, a harcművészetekben is kölcsönhatás figyelhető meg a művészet és művelője között. Mind a kettő hatást gyakorol a másikra. A másik hasonlóság, hogy az oktató csak iránymutatásokat tesz, megmutatja az utat, de nekünk kell azon végigmennünk. Magunkkal kell felvenni a harcot. Túllépni gyengeségeinken, korlátainkon. A kudarcokat, mint szellemi erőpróbát kell tekintenünk.
A Ninjutsu
alapja a Tai jutsu. A Tai testet jelent, a Jutsu művészetet. Ez azt
jelenti, hogy a Ninjutsuban, minden mozgást úgy hajtunk végre, hogy a mozgás
alatt az egész testet használjuk. Ha egy ütést veszünk alapul az ütés
alkalmával nem csak az erőnket használva ütünk, hanem a váll, a csípő, a lábak,
még a lábujjak is részt vesznek az ütés kivitelezésében. Ez az elv érvényesül
minden technikára, függetlenül, hogy van e nálunk valamilyen eszköz, vagy
nincs.
A Ninjutsuban nem technikákat, hanem elveket tanulunk. Nem a jó technikáért
gyakorlunk, hanem az elvek helyes értelmezéséért, végrehajtásáért. Az elvek
helyes alkalmazásának eredménye a jó technika.
A Tai Jutsunak három része van. Daken Tai Jutsu amely az ütéseket,
rúgásokat, védéseket tartalmazza. Ezeket bármely szögből, irányból végezhetjük.
Az a cél, hogy az adott szituációban a lehető leghatásosabb technikát alkalmazzuk.
Bármely testrészünkkel végezhetjük a technikákat. Mivel az egész testünk
energiáját használjuk, nem szükséges, hogy erősek legyünk. Nem a támadó ellen,
fizikuma ellen harcolunk. A tudatán keresztül hatunk a testére. Ehhez megfelelő
helyekre elhelyezett támadásokat, védekezéseket alkalmazunk.
A Ju Tai Jutsu tartalmazza a különböző csavarásokat, feszítéseket,
kulcsokat, dobásokat, és az ezekre történő kontratechnikákat.
A Taihen Jutsu a Ninjutsu mozgásanyagát tartalmazza. Ide tartoznak a
kitérések, lépések, ugrások, esések, zuhanások, gurulások.
A három rész alkotja a Ninjutsut. Ezek kiegészítik egymást. A tanulónak mind a
három területnek az alapelveit meg kell értenie ahhoz, hogy a Ninjutsut
alkalmazni tudja.
Mivel a Ninjutsu
egy harcművészet, a technikákat reális támadásokra, életszerű helyzetekre
gyakoroljuk. Ide tartozik például, hogy a tanulónak a betonon is kifogástalanul
kell esnie, hiszen az utcán ritkán van tatami (szőnyeg).
Mikor értette meg valaki a Ninjutsut, hogy alkalmazni tudja?
A megértésnek három szakasza van. Az első szakasz, amikor a tanuló megérti az
elveket. Igazán még nem tudja alkalmazni, de tudja és felismeri azokat. A
következő szint, amikor tanult, technikákban tudja ezeket az elveket
alkalmazni. A harmadik szint, amikor spontán helyzetekben, váratlan
szituációkban is képes helyesen dönteni. Visszatérve a kérdéshez a válaszom
mindig és soha. Mindig, hiszen minden szinten alkalmazzuk a tudásunknak
megfelelően és soha, mert egy élet is kevés ahhoz, hogy mindent megérthessünk,
és minden szituációra felkészülhessünk.
Ennek a három résznek a további megértését segíti elő az eszközök (kard,
kés, botok, pisztoly, stb.) használata.
Első ízben a tradicionális eszközök használatával ismerkedünk meg, majd a
használati tárgyak (mobiltelefon, sapka, toll, ruhadarabok, táska, szíj, stb.)
alkalmazásai következnek.
A Kata, Gata
azonos jelentésűek, formagyakorlatot jelent. A Japán nyelvtan miatt van eltérés
az írásban. Ez egy összetettebb koreografált mozgás, lehet egyéni, vagy páros,
pusztakezes és eszközös. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyakorló ezeken keresztül
gyakorolja és értse meg az elveket. Az első a Sabaki Kata. Ez a
kitéréseket tartalmazza. A legfontosabb Kata, a Ninjutsu alapja a Kihon
Happo. A Kihon-alaptechnikákat a Happo-nyolc utat, lehetőséget jelent.
Hatsumi Soke úgy tartja, hogy a Kihon Happo tartalmazza a Ninjutsu összes
alapelvét. "Ha megértettük a Kihon Happot, megértettük a Ninjutsut".
Ebben tanuljuk meg az elveket. Ez két részből áll a Koshi Kihon Sanpo
(Ichiminji, Hicho, Jumonji no Kata-k), illetve a Koshi Kihon Goho (Omote
Gyaku, Ura Gyaku, Ganseki Nage, Musha Dori, Oni Kudaki no Kata-ból).
Vannak olyan kata-k, melyeket a tanuló hoz létre az általa addig megismert
anyagból.
A Shinken gata, gyors támadásra történő végrehajtás. Ebben az esetben a
támadó a lehető leggyorsabban támad. A védekező, egy már begyakorolt mozgást
végez. Célja, hogy a védekező gyorsan végre tudja hajtani a megbeszélt
technikát az elvek alkalmazásával.
Ennél egy magasabb szint a Randori. Ez egyfajta küzdelmet jelent. A
támadó gyorsan és úgy támad ahogy csak akar. A védekezőnek az a célja, hogy
spontán reakciókkal megnyerje a harcot. Ennek egy magasabb szintje a
többemberes küzdelem, vagy fegyveres küzdelem.
A Ninjutsu 9
Ryu-ra (iskolára) oszlik. Ezeknek az alapjai a fent leírt mozgásanyagok. Az
iskolák abban különböznek, hogy ezeket az elveket miként alkalmazzák. Vannak
olyan iskolák amelyek a csontok törésére helyezik a hangsúlyt, míg vannak
olyanok amelyek az idegpontok nyomására. Vannak, amelyek köríves, széles
mozgással dolgoznak, vannak amelyek kicsi, szűk mozgással stb.
A Soke, Masaaki Hatsumi mind a 9 Ryu nagymestere.
Az iskolákhoz tartozó elveket eddig külön tanultuk. Minden évnek megvolt a
témája (egy adott iskola és az ahhoz tartozó fegyverek). Hatsumi Sensei azt
mondta, hogy az idei évtől Bujinkan Ninjutsu-t fogunk tanulni, amely
tartalmazza az összes iskolát. Nem bontja szét őket, hanem egyként tanítja.