BUJINKAN  KAGESHIN  DOJO

A Ninjutsu felépítése

A Ninjutsu nem küzdősport, nincsenek szabályok. A sikerekért senki nem ad nekünk érmeket, jutalmat.

Mint minden művészetben, a harcművészetekben is kölcsönhatás figyelhető meg a művészet és művelője között. Mind a kettő hatást gyakorol a másikra. A másik hasonlóság, hogy az oktató csak iránymutatásokat tesz, megmutatja az utat, de nekünk kell azon végigmennünk. Magunkkal kell felvenni a harcot. Túllépni gyengeségeinken, korlátainkon. A kudarcokat, mint szellemi erőpróbát kell tekintenünk.

A Ninjutsu alapja a Tai jutsu. A Tai testet jelent, a Jutsu művészetet. Ez azt jelenti, hogy a Ninjutsuban, minden mozgást úgy hajtunk végre, hogy a mozgás alatt az egész testet használjuk. Ha egy ütést veszünk alapul az ütés alkalmával nem csak az erőnket használva ütünk, hanem a váll, a csípő, a lábak, még a lábujjak is részt vesznek az ütés kivitelezésében. Ez az elv érvényesül minden technikára, függetlenül, hogy van e nálunk valamilyen eszköz, vagy nincs.
A Ninjutsuban nem technikákat, hanem elveket tanulunk. Nem a jó technikáért gyakorlunk, hanem az elvek helyes értelmezéséért, végrehajtásáért. Az elvek helyes alkalmazásának eredménye a jó technika.
A Tai Jutsunak három része van. Daken Tai Jutsu amely az ütéseket, rúgásokat, védéseket tartalmazza. Ezeket bármely szögből, irányból végezhetjük. Az a cél, hogy az adott szituációban a lehető leghatásosabb technikát alkalmazzuk. Bármely testrészünkkel végezhetjük a technikákat. Mivel az egész testünk energiáját használjuk, nem szükséges, hogy erősek legyünk. Nem a támadó ellen, fizikuma ellen harcolunk. A tudatán keresztül hatunk a testére. Ehhez megfelelő helyekre elhelyezett támadásokat, védekezéseket alkalmazunk.
A Ju Tai Jutsu tartalmazza a különböző csavarásokat, feszítéseket, kulcsokat, dobásokat, és az ezekre történő kontratechnikákat.
A Taihen Jutsu a Ninjutsu mozgásanyagát tartalmazza. Ide tartoznak a kitérések, lépések, ugrások, esések, zuhanások, gurulások.
A három rész alkotja a Ninjutsut. Ezek kiegészítik egymást. A tanulónak mind a három területnek az alapelveit meg kell értenie ahhoz, hogy a Ninjutsut alkalmazni tudja.

Mivel a Ninjutsu egy harcművészet, a technikákat reális támadásokra, életszerű helyzetekre gyakoroljuk. Ide tartozik például, hogy a tanulónak a betonon is kifogástalanul kell esnie, hiszen az utcán ritkán van tatami (szőnyeg).
 

Mikor értette meg valaki a Ninjutsut, hogy alkalmazni tudja?

A megértésnek három szakasza van. Az első szakasz, amikor a tanuló megérti az elveket. Igazán még nem tudja alkalmazni, de tudja és felismeri azokat. A következő szint, amikor tanult, technikákban tudja ezeket az elveket alkalmazni. A harmadik szint, amikor spontán helyzetekben, váratlan szituációkban is képes helyesen dönteni. Visszatérve a kérdéshez a válaszom mindig és soha. Mindig, hiszen minden szinten alkalmazzuk a tudásunknak megfelelően és soha, mert egy élet is kevés ahhoz, hogy mindent megérthessünk, és minden szituációra felkészülhessünk.
Ennek a három résznek a további megértését segíti elő az eszközök (kard, kés, botok, pisztoly, stb.) használata.
Első ízben a tradicionális eszközök használatával ismerkedünk meg, majd a használati tárgyak (mobiltelefon, sapka, toll, ruhadarabok, táska, szíj, stb.) alkalmazásai következnek.

A Kata, Gata azonos jelentésűek, formagyakorlatot jelent. A Japán nyelvtan miatt van eltérés az írásban. Ez egy összetettebb koreografált mozgás, lehet egyéni, vagy páros, pusztakezes és eszközös. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyakorló ezeken keresztül gyakorolja és értse meg az elveket. Az első a Sabaki Kata. Ez a kitéréseket tartalmazza. A legfontosabb Kata, a Ninjutsu alapja a Kihon Happo. A Kihon-alaptechnikákat a Happo-nyolc utat, lehetőséget jelent.
Hatsumi Soke úgy tartja, hogy a Kihon Happo tartalmazza a Ninjutsu összes alapelvét. "Ha megértettük a Kihon Happot, megértettük a Ninjutsut". Ebben tanuljuk meg az elveket. Ez két részből áll a Koshi Kihon Sanpo (Ichiminji, Hicho, Jumonji no Kata-k), illetve a Koshi Kihon Goho (Omote Gyaku, Ura Gyaku, Ganseki Nage, Musha Dori, Oni Kudaki no Kata-ból).
Vannak olyan kata-k, melyeket a tanuló hoz létre az általa addig megismert anyagból.
A Shinken gata, gyors támadásra történő végrehajtás. Ebben az esetben a támadó a lehető leggyorsabban támad. A védekező, egy már begyakorolt mozgást végez. Célja, hogy a védekező gyorsan végre tudja hajtani a megbeszélt technikát az elvek alkalmazásával.
Ennél egy magasabb szint a Randori. Ez egyfajta küzdelmet jelent. A támadó gyorsan és úgy támad ahogy csak akar. A védekezőnek az a célja, hogy spontán reakciókkal megnyerje a harcot. Ennek egy magasabb szintje a többemberes küzdelem, vagy fegyveres küzdelem.

A Ninjutsu 9 Ryu-ra (iskolára) oszlik. Ezeknek az alapjai a fent leírt mozgásanyagok. Az iskolák abban különböznek, hogy ezeket az elveket miként alkalmazzák. Vannak olyan iskolák amelyek a csontok törésére helyezik a hangsúlyt, míg vannak olyanok amelyek az idegpontok nyomására. Vannak, amelyek köríves, széles mozgással dolgoznak, vannak amelyek kicsi, szűk mozgással stb.
A Soke, Masaaki Hatsumi mind a 9 Ryu nagymestere.
Az iskolákhoz tartozó elveket eddig külön tanultuk. Minden évnek megvolt a témája (egy adott iskola és az ahhoz tartozó fegyverek). Hatsumi Sensei azt mondta, hogy az idei évtől Bujinkan Ninjutsu-t fogunk tanulni, amely tartalmazza az összes iskolát. Nem bontja szét őket, hanem egyként tanítja.